| Bevezető | Gyűjtemények | Műórás 60. szám | Faliórák | Összegzés | Kérdések a márkáról |

Brauswetter János Szegeden

Előzetes
.
Brauswetter János, Csúry Ferenc és Csúry László munkássága közös tőről fakad.
Mindhárman Szegediek. Ha nem lett volna Brauswetter János nem tanulhatott volna nála Csúry Ferenc, aki nem adhatta volna át tudását fiának, Lászlónak. És így sok Magyarországon gyártott órával lennénk szegényebbek.
.

.
Brauswetter János
Az interneten sok információ olvasható Brauswetter Jánosról. 
     Wikipedia szócikke >
Az írások mindegyike dicséri munkásságát.
.
Első emlékem nyolcadik osztályos koromból való. Éppen az akkori címert tanultuk. Hazaérve apám nagy titokban mutatott egy hozzá vitt gyönyörű zsebórát, amelyen ott díszlett a „régi” címer. 
 
A Brauswetter zsebórákban alkalmazott és napjaink címere.
.
Azóta foglalkozat, hogy ki is volt Brauswetter János..

Brauswetter János: 
Portré, fém dombormű ovális fa keretben 35 x 42cm
AXIOART.COM | Darabanth | 164. aukció | 2011-10-15 | 10017. tétel
.
Én a következő újságcikket találom a legjobbnak munkásságának megismerésére.
.
Brauswetter János 1817-1903.
(Magyar Órások Szaklapja 1903. December. 1)
     Az újság oldala »
.
„A magyar órás-iparos világnak egyik legérdemesebb alakja: Brauswetter János, szegedi órás, f. év november hó 23-án meghalt (86 éves). Elhunytának híre gyors szárnyon járta be az országot s mindenütt és főleg az órás-iparosok körében mély részvétet keltett.
Brauswetter János hosszú életét szakadatlan munkában töltötte el s az óra-ipar fejlesztésével nevét ismerté tette az egész országban.
.
Életrajzát s működését a következőkben ismertetjük:
Született Szegeden 1817-ben december 17-én. Atyja ugyanott borbélymester volt, a ki az eleven eszű, élénk temperamentumú gyermeket Sandthaas János szegedi jónevű órásmesterhez adta inasnak. A kis Brauswetter János nagy szeretettel tanulta mesterségét s különösen a vasszerkezetű fali- és álló repetier- órák készítésében tett nagy ügyességre szert. Husz éves korában Svájcba ment, ahol, mint repasseur különböző gyárakban huzamosabb ideig dolgozott s ügyességével, munkaszeretetével mindenütt megnyerte munkaadóinak szeretetét és becsülését. 1826-ban Münchenbe ment, ahol Patsch nevű órásnál egyfolytában 10 évig dolgozott. Később elnyerte a mesterjogot az utódlási joggal egyetemben, a mi az akkori időben igen nagy kitüntetés volt. 1848-ban hazakerült, s mint nemzetőr szolgált. A forradalom után végleg letelepedett szülővárosában, Szegeden s egyedül a munkának és találmányainak élt.
Körülbelül ő volt az első Szegeden, a ki nyílt üzlettel állt a forgalomba. Az első időkben csak, igen szerény keretekben mozgó üzletét ügyességével, fáradságot nem ismerő munkásságával, nagy szorgalmával csakhamar országos hírűvé tette. Sok évig volt városi toronyórás s egy időben vasúti órás is volt. Műhelyéből sok ügyes, szakképzett órás került ki, a kik mint iparosok az életben derekasan megállják helyüket.
.
Ismertebb találmányai közül legnagyobb sikert ért el a remontoir ingaórájával. Sok éven keresztül dolgozott az önműködő puska feltalálásán is s egy ilyen fegyverrel 1876-ban a szegedi országos kiállításon jelentkezett. A fegyver sajátságos szerkezete, a melynek a hivatása az lett volna, hogy a puskát, a midőn az a céltávolság irányába ér, elsüsse, nagy feltűnést keltett s a katonai körök is nagy érdeklődéssel vizsgálták. A találmány azonban a hosszas fáradság és nagy anyagi áldozatok dacára sem hozta meg feltalálójának az erkölcsi sikert. Kiváló munkájáért több alkalommal nyert elsőrendű kitüntetést Brauswetter János így a müncheni, londoni, párisi, bécsi stb. kiállításokon is.
Társadalmilag nem igen szerepelt; egész életét a szakadatlan, becsületes munkában töltötte el s most, a midőn azt 86 éves korában befejezte megilletődve látjuk eltűnni a régi iparos-világnak, egyik tevékeny, hasznos tagját, a ki reánk, a munka embereire, drága örökséget hagyott a munka szeretetét, a melyből a becsülés, tisztesség, jólét, boldogság fakad.
Őrizzük szívünkben emlékét.
.
A halálesetről a Brauswetter - család a következő gyászjelentést adta ki:
Özv. Brauswetter Jánosné szül. Schwarcz Vilma a saját, úgy az alant irt gyermekei, veje, unokái, dédunokái és számos rokon nevében szomorodott szívvel jelenti férjének: Brauswetter János műórás, köztörvény-hatósági bizottsági tagnak 1903. évi november 23-án, élete 86 - ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak holt tetemei folyó évi november 25-én délután fél 3 órakor fognak az Iskola-utca 23. sz. alatti gyászházból a belvárosi temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise - áldozat folyó hó 25-én d. e. 10 órakor fog a belvárosi szent Demeter-templomban az Egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lengjen porai felett. Szeged, 1903. november 24. Brauswetter Vilmos, Brauswetter Ottó, Brauswetter Mari gyermekei, Jámbori Lajos veje; özv. Kubissy Béláné sz. Jámbori Mariska Jámbori Lajos, Brauswetter Jánoska unokái; Kubissy Mariska, Kubissy Bélácska dédunokái.”
.
Brauwetter János nagy gondot fordított Vilmos fia szakmai képzésére. Ez eredménnyel is járt. Munkássága több kitüntetést eredményezett. 
     Brauswetter Vilmos iratai, kitüntetései »
..
Így természetes volt, hogy az üzlet vezetését fia, Brauswetter Vilmos (1849. szeptember 10. – 1921. augusztus 28.) vitte tovább.
 A cég továbbiakban is „BRAUSWETTER JÁNOS SZEGEDEN” feliratot használja az órák számlapján, a zsebóra tokokon és szerkezeteken. Svájci cégektől vásárolt zseb és falióra szerkezeteket nagy számban hazai készítésű tokokba szerelték. Ennek igazolását találjuk a következő híradásban: MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA 1906. 18. szám
„A Svájci Biel városban működő Müller és Waucher gyár kizárólag Brauswetter szegedi órásnak szállít Magyarországba” (További kutatás szükséges).