Előzetes
.
Brauswetter János, Csúry Ferenc
és Csúry László munkássága közös tőről fakad.
Mindhárman Szegediek. Ha nem lett
volna Brauswetter János nem tanulhatott volna nála Csúry Ferenc, aki nem
adhatta volna át tudását fiának, Lászlónak. És így sok Magyarországon gyártott
órával lennénk szegényebbek.
.
.
Brauswetter János
Az interneten sok információ olvasható
Brauswetter Jánosról.
Wikipedia szócikke >
Az írások mindegyike dicséri munkásságát.
.
Első emlékem nyolcadik osztályos koromból
való. Éppen az akkori címert tanultuk. Hazaérve apám nagy titokban mutatott
egy hozzá vitt gyönyörű zsebórát, amelyen ott díszlett a „régi” címer.
A Brauswetter zsebórákban alkalmazott
és napjaink címere.
.
Azóta foglalkozat, hogy ki is volt
Brauswetter János..
Brauswetter János:
Portré, fém dombormű ovális fa keretben
35 x 42cm
AXIOART.COM | Darabanth | 164. aukció
| 2011-10-15 | 10017. tétel
.
Én a következő újságcikket találom
a legjobbnak munkásságának megismerésére.
.
Brauswetter János 1817-1903.
(Magyar Órások Szaklapja 1903.
December. 1)
Az
újság oldala »
.
„A magyar órás-iparos világnak egyik
legérdemesebb alakja: Brauswetter János, szegedi órás, f. év november hó
23-án meghalt (86 éves). Elhunytának híre gyors szárnyon járta be az országot
s mindenütt és főleg az órás-iparosok körében mély részvétet keltett.
Brauswetter János hosszú életét szakadatlan
munkában töltötte el s az óra-ipar fejlesztésével nevét ismerté tette az
egész országban.
.
Életrajzát s működését a következőkben
ismertetjük:
Született Szegeden 1817-ben december
17-én. Atyja ugyanott borbélymester volt, a ki az eleven eszű, élénk temperamentumú
gyermeket Sandthaas János szegedi jónevű órásmesterhez adta inasnak. A
kis Brauswetter János nagy szeretettel tanulta mesterségét s különösen
a vasszerkezetű fali- és álló repetier- órák készítésében tett nagy ügyességre
szert. Husz éves korában Svájcba ment, ahol, mint repasseur különböző gyárakban
huzamosabb ideig dolgozott s ügyességével, munkaszeretetével mindenütt
megnyerte munkaadóinak szeretetét és becsülését. 1826-ban Münchenbe ment,
ahol Patsch nevű órásnál egyfolytában 10 évig dolgozott. Később elnyerte
a mesterjogot az utódlási joggal egyetemben, a mi az akkori időben igen
nagy kitüntetés volt. 1848-ban hazakerült, s mint nemzetőr szolgált. A
forradalom után végleg letelepedett szülővárosában, Szegeden s egyedül
a munkának és találmányainak élt.
Körülbelül ő volt az első Szegeden,
a ki nyílt üzlettel állt a forgalomba. Az első időkben csak, igen szerény
keretekben mozgó üzletét ügyességével, fáradságot nem ismerő munkásságával,
nagy szorgalmával csakhamar országos hírűvé tette. Sok évig volt városi
toronyórás s egy időben vasúti órás is volt. Műhelyéből sok ügyes, szakképzett
órás került ki, a kik mint iparosok az életben derekasan megállják helyüket.
.
Ismertebb találmányai közül legnagyobb
sikert ért el a remontoir ingaórájával. Sok éven keresztül dolgozott az
önműködő puska feltalálásán is s egy ilyen fegyverrel 1876-ban a szegedi
országos kiállításon jelentkezett. A fegyver sajátságos szerkezete, a melynek
a hivatása az lett volna, hogy a puskát, a midőn az a céltávolság irányába
ér, elsüsse, nagy feltűnést keltett s a katonai körök is nagy érdeklődéssel
vizsgálták. A találmány azonban a hosszas fáradság és nagy anyagi áldozatok
dacára sem hozta meg feltalálójának az erkölcsi sikert. Kiváló munkájáért
több alkalommal nyert elsőrendű kitüntetést Brauswetter János így a müncheni,
londoni, párisi, bécsi stb. kiállításokon is.
Társadalmilag nem igen szerepelt;
egész életét a szakadatlan, becsületes munkában töltötte el s most, a midőn
azt 86 éves korában befejezte megilletődve látjuk eltűnni a régi iparos-világnak,
egyik tevékeny, hasznos tagját, a ki reánk, a munka embereire, drága örökséget
hagyott a munka szeretetét, a melyből a becsülés, tisztesség, jólét, boldogság
fakad.
Őrizzük szívünkben emlékét.
.
A halálesetről a Brauswetter -
család a következő gyászjelentést adta ki:
Özv. Brauswetter Jánosné szül. Schwarcz
Vilma a saját, úgy az alant irt gyermekei, veje, unokái, dédunokái és számos
rokon nevében szomorodott szívvel jelenti férjének: Brauswetter János műórás,
köztörvény-hatósági bizottsági tagnak 1903. évi november 23-án, élete 86
- ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele
után bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak holt tetemei folyó
évi november 25-én délután fél 3 órakor fognak az Iskola-utca 23. sz. alatti
gyászházból a belvárosi temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra
helyeztetni. Az engesztelő szentmise - áldozat folyó hó 25-én d. e. 10
órakor fog a belvárosi szent Demeter-templomban az Egek Urának bemutattatni.
Áldás és béke lengjen porai felett. Szeged, 1903. november 24. Brauswetter
Vilmos,
Brauswetter Ottó, Brauswetter Mari gyermekei, Jámbori Lajos
veje; özv. Kubissy Béláné sz. Jámbori Mariska Jámbori Lajos, Brauswetter
Jánoska unokái; Kubissy Mariska, Kubissy Bélácska dédunokái.”
.
Brauwetter János nagy gondot fordított
Vilmos fia szakmai képzésére. Ez eredménnyel is járt. Munkássága több kitüntetést
eredményezett.
Brauswetter
Vilmos iratai, kitüntetései »
..
Így természetes volt, hogy az üzlet
vezetését fia, Brauswetter Vilmos (1849. szeptember 10. – 1921. augusztus
28.) vitte tovább.
A cég továbbiakban is „BRAUSWETTER
JÁNOS SZEGEDEN” feliratot használja az órák számlapján, a zsebóra tokokon
és szerkezeteken. Svájci cégektől vásárolt zseb és falióra szerkezeteket
nagy számban hazai készítésű tokokba szerelték. Ennek igazolását találjuk
a következő híradásban: MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA 1906. 18. szám
„A Svájci Biel városban működő Müller
és Waucher gyár kizárólag Brauswetter szegedi órásnak szállít Magyarországba”
(További kutatás szükséges).
|
